Igen, én a hős lemondó apa, a család oszlopa és a szent popsitörlő őrzője egy hosszú hétre hátat fordítottam azoknak a felemelő pillanatoknak amivel utódom (akiben időnként határozottan a mesebeli gonosz törpe harmadik reinkarnációjára ismerek) a két pelenka cseréjének pillanatában, működő anyagcseréjének ékes bizonyítékaként számtalanszor megörvendeztetett.
Csodálatos napok voltak...napfény, sör, pálmafák...a tévében. :-/ Amúgy az elvonókúra hatására régi önmagamra ismertem, ami némileg megnyugtató érzés volt, mégis maradt bennem valami férfias!
Idevágó megnyugtató jelek:
- nem hallottam reggel az ébresztő veszett csörgését /pedig működött/
- étkezés után egy elegáns mozdulattal hagytam magam mögött a mosatlant
- képtelen voltam egyszerre két dologra figyelni
- de ami a lényeg: újra láttam a hetvenegynéhány centinél magasabb dolgokat is!!!
Hát igen, a természet gyógyítja önmagát! :-)
Persze ezek mellett dolgoztunk is a már lassan 1 + 1/2 éves segédemmel, sorstársainak hordtuk a pelenkát, hogy anya rabszolga és apa rabszolga fényesre subickolva hátsó fertályukat, mindig időben kicserélhesse azokat a bizonyos pelusokat.
Persze minden jó véget ér, párom dolgozik, én újfent anyukalizálódtam és oly távolinak tűnik ez a néhány nap mintha meg sem történt volna...de pszt(!) nyoma maradt a dolognak, mégis megtörtént! Onnan tudom, hogy valahogy "rend rakódott" a kiscsaj szekrényében! Naná hogy van Mikulás, itt a bizonyíték!
Ennyit most, nem maradt más hátra mint a szokásos duma:
Szúrok egy linket, ha van kedvetek látogassátok, látogassák meg, a többi tennivalót a bennfentes jóakarók ismerik, akik nem, azokat megkérem klikkeljenek bátran minden linkekre, mivel az jó a papának, jó a babának, jó a hirdetőnek és a hirdetettnek amen :
www.pekoline.com
